A vállalkozások érthető módon már egy projekt legelején szeretnének gyors és világos választ kapni arra, mennyibe kerül majd egy tervezett létesítmény, hiszen a csarnokár gyakran a fejlesztési döntés legfontosabb kiindulópontja. Egy új csarnok ára azonban túl sok – és első ránézésre nem is mindig megállapítható – tényezőből tevődik össze ahhoz, hogy már a kezdet kezdetén egzakt négyzetméterárat lehessen meghatározni. Annak érdekében, hogy már a korai kalkulációk is reálisak legyenek, a DAV Mérnöki Kft.-nél a ránk jellemző alapossággal mérjük fel az igényeket, az adottságokat és a körülményeket, és ezek együttes vizsgálatából születik meg a megbízónk számára megfelelő döntési alapot biztosító költségbecslés. Blogunk legfrissebb cikkében a csarnokárat jelentősen befolyásoló szempontokról lesz szó.
Bár a bevezetőben jeleztük, hogy precíz négyzetméterárat előzetesen nehéz megadni, azért amolyan támpontként megjegyezhetjük, hogy cégünk saját fejlesztésű HungaroSpan ívszerkezetű csarnokai esetében a komplett épület megvalósításának ára jelenleg jellemzően a négyzetméterenként 110 és 150 ezer forint közötti sávban mozog. Fontos viszont leszögezni, hogy ez a nagyságrendi csarnokár már a teljes megvalósításra vonatkozik, beleértve többek közt a földmunkák, a kőágyazatok, a támfalak, az ipari padló, az ívszerkezetek, a végfalak vagy épp a kapuk kivitelezését is. Azt pedig, hogy az említett intervallumon belül hova esik a komplett csarnok ára, elsősorban a már beharangozott tényezőkön múlik.
Az alapterület mindig sokat nyom a latban
Aki kicsit is járatos az építőiparban, azt aligha lepi meg, hogy a csarnok ára jelentős részben az épület alapterületétől függ. Főszabályként minél nagyobb a tervezett létesítmény, annál kedvezőbb lehet a fajlagos költség, egyebek mellett azért, mert bizonyos előkészítési, szervezési és kivitelezési elemek nagyobb felületen oszlanak el. Egy 500 négyzetméteres, illetve egy 1500 négyzetméteres épületnél például a négyzetméterre vetített ár akár másfélszeres eltérést is mutathat bizonyos szerkezeti elemek esetén.
A műszaki tartalom is közvetlenül hat a csarnokárra
A végső költségek értelemszerűen nagyban függenek a megrendelő által elvárt, konkrét műszaki tartalomtól is. Minden olyan megoldás, amely több anyagot, erősebb szerkezetet, nagyobb vasalást, speciális kialakítást vagy bonyolultabb kivitelezést igényel, megjelenik a csarnok árában is.
Jó példa erre egy a saját referenciánk közt is szép számmal megtalálható, 20 méteres fesztávú ívszerkezetes csarnok oldalfalának kialakítása. Három méter magas oldalfal esetén statikai szempontból elegendő lehet a 22 centiméteres falvastagság, míg 4 méteres oldalfalnál már 25 centiméteres falvastagságra lehet szükség. Ez bő 10 százalékos többletet jelenthet, amely a vasalásban, az anyagmennyiségben és végső soron a költségekben is érezhető.
A rendeltetés dönti el, mire kell méretezni az épületet
Bár szoros összefüggésben van az előző ponttal, mégis érdemes külön megemlíteni, hogy a csarnok ára azon is múlik, mire fogják használni az épületet. Más műszaki logikát kíván egy terménytároló, egy géptároló, egy ipari raktár vagy egy többfunkciós létesítmény. Éppen ezért a tervezés során nem elég azt látni, hogy mekkora épületre van szükség, azt is pontosan tudni kell, milyen terhelésekre, belmagasságra és üzemi környezetre kell felkészíteni.
Mezőgazdasági épületeknél, terménytárolóknál például kulcskérdés, milyen magasan szeretnék tárolni benne a terményt. Az alapkövetelmény többnyire a 4 méter körüli tárolási magasság, ugyanakkor a DAV Mérnöki Kft. korábbi projektjeiben, főként nagyvállalati megbízóink esetében, 6,5 vagy akár 8 méteres terménytárolási igény is megjelent már. Ez a támfal méreteire, vasalására és általános szerkezeti kialakítására is hatással van. Mérnöki csapatunk – mint minden más kihívás esetén – ilyenkor is meg tudja találni a megfelelő megoldást, de a speciális elvárásokat a büdzsében is figyelembe kell venni.
A helyszín is jelentősen befolyásolhatja a csarnokárat
Két létesítmény végösszege közt nagy eltérések lehetnek annak függvényében is, hogy Magyarországon belül hol kerül sor a beruházásra. Ennek egyik oka az alapanyagok regionális elérhetősége és a vonatkozó szállítási költségek. A beton köbméterenkénti árában például akár 40%-os különbség is előfordulhat az ország egyes régiói között, de a kőbányák távolsága is érdemben kihat a kivitelezési költségekre.
Eddigi listánkról talán ez az első szempont, amit a beruházás előkészítésénél gyakran alábecsülnek, pedig az építőanyagok hozzáférhetősége és a logisztika együtt már a teljes csarnok árában is érzékelhető tételt jelenthetnek.
A talajviszonyok a „láthatatlan” költségek közé tartoznak
A földrajzi adottságokat nemcsak a térképen, hanem geológiai értelemben is számításba kell venni. Az altalaj típusa sok esetben csak szakszerű feltáró vizsgálatok és a talajmechanikai elemzés alapján ítélhető meg pontosan, pedig döntő hatása is lehet az előkészítés és a munkaszervezés során.
Az Alföldre jellemző agyagos talaj például nagyobb mértékű stabilizálást igényelhet, ráadásul bizonyos időszakokban – főként télen – nehezebben kivitelezhető rajta a munka. A DAV Mérnöki Kft. szűkebb pátriájának számító Fejér vármegyében pedig a löszös talaj okozhat kihívást esős időben, mert nehezebb teherbíró állapotba hozni. Ezek a körülmények nem feltétlenül ismertek teljes mértékben a beruházás elején, a végső csarnokár szempontjából mégis számottevő szerepük lehet.
A telephely adottságai is alakítják a csarnok árát
A felsorolást még hosszasan lehetne folytatni, hiszen a helyszín megközelíthetőségéről, a talaj feletti terepviszonyokról, a meglévő infrastruktúra állapotáról, a közművek helyzetéről, a csapadékvíz-elvezetésről vagy az esetleges deponált területek létéről még nem is beszéltünk.
A legfontosabb azonban, hogy a valóban reális csarnokár meghatározása mindig komplex szemléletet és professzionális műszaki vizsgálatokat igényel. Egy előzetes négyzetméterár megfelelő tájékozódási pontot adhat, de az ajánlat akkor lesz a legmegbízhatóbb, amikor szakembereink már tisztában vannak minden fent említett tényezővel és a megrendelő egyéb elvárásaival is.
Középkategóriás ár, erős mérnöki háttérrel
HungaroSpan ívszerkezetű csarnokainál az említett 110 és 150 ezer forint közötti négyzetméterenkénti ársáv a mai piacon középkategóriásnak tekinthető, annak fényében pedig már több mint versenyképesnek, hogy komplett épületmegvalósításról beszélünk. A beruházó tehát cégünktől generáltervezést, generálkivitelezést és projektmenedzsment-szemléletet is kap, amely az első műszaki egyeztetéstől a kulcsrakész átadásig végigkíséri a folyamatot.
A csarnok ára mellett tehát az is fontos kérdés, hogy mit tartalmaz az adott csarnokár, milyen műszaki tudás áll mögötte, mennyire igazodik a tényleges használathoz és mennyi feladatot és kockázatot vesz le a beruházó válláról az építőipari partner. A DAV Mérnöki Kft.-nél a több évtizedes tapasztalat, a mérnöki gondolkodás és a teljes körű megvalósítás a garancia arra, hogy a kifizetendő összeg hosszú távú értékké válik.
